Chia mag

A chia noveny eredetileg Mexikobol szarmazik, es a zsalyanovenyek nemzetsegebe tartozik. A chia magja otszor annyi kalciumot tartalmaz, mint a tej, tobb vasat, mint a spenot, es tobb antioxidanst, mint az afonya, beleertve a fenolosavat is. Ez az osszetevokeverek a chia magot ugynevezett szuperelelmiszerre teszi. Magas rosttartalma miatt emesztest serkento es feltolto hatasunak is tartjak, mivel a bazsalikomhoz, a psylliumhoz vagy a lenmaghoz hasonloan zseleszeru allagot alkotnak, ha folyekony vagy nedves etelekkel keverik. A magvak sulyukat kilenc-tizszeresere novelik. Surito, es jol mukodik a tojasfeherje vagy a zselatin vegan helyettesitojekent. A chia magot leggyakrabban muzliben, joghurtban vagy peksutemenyekben hasznaljak. Az Europai Elelmiszerbiztonsagi Hatosag (EFSA) 2013 januarjaban jovahagyta a chia magot, mint uj elelmiszer-osszetevot, szeles koru felhasznalassal. A pekaruk, gabonafelek es dio-gyumolcs keverekek legfeljebb 10% chia magot tartalmazhatnak. Az EFSA azt javasolja, hogy ne fogyasszunk 15 g-nal tobb feldolgozatlan chia magot naponta, amig hianyoznak a hosszu tavu vizsgalatok.