Karl H. Johner pinceszet - Badeni borvidek

Karl H. Johner Pinceszet

1985-ben, tiz ev kulfoldi munka utan, Karl Heinz Johner es felesege, Irene egy kis pinceszetet alapitott Bischoffingenben, otthoni kozossegukben a Kaiserstuhlban.
Peldakepei a burgundi borok voltak - tele erovel es megis a legmagasabb eleganciaval. A Burgundia sokkal osszetettebb es modernebb volt, mint a korabban a Kaiserstuhlban gyartott, meglehetosen egyszeru vorosborok. Az ujfajta borkeszitest eleinte nagy gyanakvassal neztek a boraszok es a hatosagok is. A fiatal pinceszet minden ellenallas ellenere hamarosan az uj nemet borstilus nemzetkozi formatumu uttorojeve notte ki magat.
1991-ben kezdtuk meg az uj pinceszet epiteset. Celunk az volt, hogy megteremtsuk a leheto legkimeletesebb szolofeldolgozas felteteleit. Tovabbi fontos szempont volt a varos bejaratanak vonzo epulettel valo szepitese. Kepzeletben egy szinte kolostorszeru, tornyos pinceszet jott letre, kiterjedt tetokkel, vastag, foldhozragadt falazattal.

Helyszinek es terroir
A terroir kifejezest altalaban teljesen felreertik. Sokszor egyszeruen a dulo talajkepzodesere redukaljak, hogy extrem esetben azt mondjak, hogy ez-az a ko felelos a bor izeert. Ez azonban hiteles?
Ha egy bor izlik a vasarlonak, vagy nem annyira, egy borasz, aki lusta elmagyarazni, egyszeruen azt mondja: C`est le Terroir (Ez a terroir). A fotosok a bormagazinok fenyes lapjait is diszitik kovek es talaj kepeivel. A kepek azt hivatottak elhitetni az olvasokkal, hogy a bor izet abbol a talajbol nyeri, amelyben no.
Ahhoz, hogy felnyissuk azoknak a szemet, akik tul hiszekenyek a szoloultetvenyekkel es a terroirral kapcsolatban, eloszor is szeretnenk atadni nehany alapveto ismeretet.

Az eghajlat
A feny, a homerseklet, a viz es a szel fontos tenyezok, amelyek lehetove teszik a novenyek novekedeset. Csak a fenymennyiseg, a nappali es ejszakai homerseklet, a fagy, a csapadekeloszlas es a szelgyakorisag pontos rogzitese utan lehet latni, hogy egy hely, egy tajegyseg, terulet alkalmas-e egy adott szolofajtara vagy sem.

A padlo
Szabad szemmel nem lathato, a talaj legfontosabb tulajdonsaga a novenyek rendelkezesere allo vizkapacitas. A nagy vizkapacitasu talaj szaraz evekben is elegendo vizet biztosit a novenynek. Normal vagy nedves evjaratban elofordulhat, hogy a szolo tul sok vizet tartalmaz, es a minoseg romlik a magasabb termes miatt. Az alacsony vizkapacitasu talajok azonban nemkivanatos eredmenyekhez is vezethetnek tul szaraz evekben. Vizhiany eseten a fotoszintezis leall, es a noveny eloszor a sajat tartalekait hasznalja fel. Az enyhe stresszhelyzet azonban pozitivnak tunik a kesleltetett vegetativ novekedes ertelmeben, ami a tartalek anyagok megnovekedett raktarozasahoz vezet.

Karl H. Johner Pinceszet